Fordult-e már elő veletek, hogy egy e-mail csatolmányát kellett volna kibányászni egy továbbküldött levélből, ott azonban csak a fájlnév látszott és egy szép hosszú Base64 kódolású szöveg árválkodott. A wikipédia szerint:
Base64 kódolás 64 karakterből álló ábécén alapuló tartalomkódolási forma, melynek segítségével bináris, illetve speciális karaktereket tartalmazó adatokból ASCII karaktersorozat állítható elő.
Namost innentől egyszerű a dolgunk, mert fogjuk és letöltjük a Base64 Decodert, majd elindítjuk és szépen bemásoljuk az elkódolt szöveget, megadjuk a fájlnevet, majd rákattintunk a Decode gombra és Violá, ott a fájl.
Elkészült a weboldalam mobil verziója, amely már régóta váratott magára. Így egyszerűen és kényelmesen navigálhat az is az oldalon, aki telefonról érkezik. Technikai szempontból a lényeg, hogy a jQuery Mobile-t használtam fel hozzá, amely segítségével pár óra alatt elkészült az oldal.
Még annyit be fogok állítani, hogy az oldalra érkező látogató esetén detektálva legyen, hogy milyen eszközről érkezik, majd annak megfelelően átirányítom a mobil vagy a desktop verzióra.
12 éven át minden héten csinált egy fotót a gyerekről…
A Raspberry Pi egy bankkártya méretű számítógép, amelyet hamarosan lehet interneten rendelni mindössze 6 ezer Ft-ért.
Specifikáció:
SoC Broadcom BCM2835 (CPU, GPU, DSP, and SDRAM)
CPU: 700 MHz ARM1176JZF-S core (ARM11 family)
GPU: Broadcom VideoCore IV, OpenGL ES 2.0, 1080p30 h.264/MPEG-4 AVC high-profile decoder
Memory (SDRAM): 256 Megabytes (MiB)
Video outputs: Composite RCA, HDMI
Audio outputs: 3.5 mm jack, HDMI
Onboard storage: SD, MMC, SDIO card slot
10/100 Ethernet RJ45 onboard network
Storage via SD/ MMC/ SDIO card slot
Kiváló lenne lecserélni rá a mostani Microserverem. Fedora, Debian és ArchLinux támogatással.
Több érdekes szoftver hír is van, ami a közeljövőben jelenik meg. Íme ezek azok, amiket nagy izgalommal várhatunk:
- Adobe CS6 és Adobe Creative Cloud: Április 23.
- Google Drive: elvileg jövő héten, 5GB ingyenes tárhellyel
- Ubuntu 12.04: Április 26.
- Diablo 3: Május 15.
Ha még közben jön valami érdekesség, akkor frissíteni fogom a posztot.
Nagy nehezen, egy angliai barát segítségével sikerült előfizetnem a Spotify-ra (köszi Andor) másfél hete. Nem tudom itthon hányan ismeritek vagy sem, de azért elmondom, hogy a Spotify egy zenei streaming szolgáltatás. Egyszerűen fantasztikus, hogy milyen jó a streaming egy ilyen szolgáltatásnál, nem kell mp3-at letölteni, CD-ket cserélgetni, keresgélni a Youtube-on, hanem csak beírom a keresőbe és hallgatni. De tényleg, szinte nincs olyan előadó akitől legalább pár album ne lenne fenn. Nagyon jó élmény vele zenét hallgatni, számos kényelmes funkciója van, íme amik nekem tetszenek:
- Könyvtár: felvehetünk számokat, illetve albumokat kedvencnek, amiket utánna egy helyen megtalálunk
- Felvehetjük a lejátszóba a gépünkön meglévő fájlokat, majd lejátszhatjuk azokat is
- Intuitív keresés: nagyon egyszerű és gyors, a találatokat csoportosítja számok, előadok szerint
- Majdnem minden albumhoz tartozik borító
- Az előadóknál mutat biográfiát, kapcsolódó előadókat
- Letisztult, átlátható felület
Sajnos Magyarosrszágról nem elérhető a szolgáltatás és a fizetős verziót sem lehet vagy nagyon-nagyon nehéz megoldani, mert a Spotify figyeli, hogy mely országból jöttünk, hogy a Facebook profilunkban (amivel bejelentkezünk a szolgáltatásra) mely országból való, sőt még a Paypal számlát vagy a bankkártya kibocsátó országát is. Egyszóval csak úgy tudunk előfizetni, ha megkérünk egy külföldi ismerőst.
Annak aki csak kipróbálná lehetősége van letölteni a klienst, illetve regisztrálni, ehhez elég egy VPN vagy proxy a támogatott országokból. Ugyan havi jó pár óra ingyenes zenehallgatást is engedélyezne, csakhogy mivel nem támogatott ország vagyunk, így ez is x napra zsugorodik.
A végére a két legjobb dolog. Az egyik, hogy nagyon olcsó, havi 1800 Ft-nak megfelelő font vagy még ennél is kevesebb dollárban, illetve a másik, hogy teljesen legálisan hallgathatunk bármilyen előadótól bármely számot bármikor.
Ti használjátok már?
Sajnos mát nem olyan jófej a Google, most hogy extrán felfutottak a szolgáltatásai az évek alatt. Persze jó stratégia az ilyen, de komoly fejtörést okozott ez azoknak, akik pl. a Google Maps API-ra fejlesztették a szolgáltatásukat. Merthogy gondoltak egyet és azt mondták, hogy ezután napi 25.000 lekérdezés után vagy nem használhatjuk vagy pedig fizetünk az API-ért. Lehet arról vitatkozni, hogy ez korrekt lépés-e vagy sem, mindenesetre létezik egy Google API Console nevű oldal, mely felületen látható, hogy mely API-knak milyen használati korlátja van, illetve itt be is lehet kapcsolni egyes szolgáltatásokat.
Most, hogy azzal ijesztgettek, hogy május 31-én megtámadják a gyökér DNS szervereket és nem fog működni az internet, így utánanéztem én is, hogy mégis mit lehet tudni ezekről a szerverekről. A technikai részleteket el tudja olvasni bárhol, így inkább mutatok két érdekességet.
Az első, hogy ezen szerverek működése, válaszidejei monitorozva vannak az alábbi oldalon.
A másik pedig, hogy megnézhetjük a szerverek elhelyezkedését a root-servers.org oldalon, google térképre helyezve.
Mit tegyünk, ha van egy merevlemezünk, amit el szeretnénk adni, de rengeteg MB, GB, TB adatunk van rajta, melyeket nem szeretnénk, hogy mások hozzáférjenek? Kézenfekvő, hogy formázzuk a merevlemezt, csakhogy egy-egy internetről letölthető adat visszaállító program ebben az esetben szinte kivétel nélkül vissza tudja állítani az összes adatot, ami előtte azon volt. A megoldás a címben említett szoftver. Már a legalsó és egyben leggyorsabb műveleti szintjén a “Quick Erase” nevű metódusnál is megfelelő biztonságot nyújthat, lévén, hogy nullákkal írja tele a meghajtót. Persze választhatunk “Gutmann Wipe”-ot is, amelynél 35 alkalommal is feltölti véletlen számokkal a winchestert.
Egy ideje már több mint 7 milliárd ember lakik a Földön. Találtam egy elég mókás oldalt, ahol meg tudja nézni az ember, hogy ő hányadiknak született. Csak egy születési dátumot is kér és máris löki, hogy én pl. a 4.821.162.153-adik vagyok. Ami érdekes, hogy egy grafikonra is ráteszi ezt a pontot, amin látszik, hogy az 1800-as években még csak 1 milliárd ember élt a Földön, illetve elég megdöbbentő maga a grafikon emelkedése is.
Legutóbbi hozzászólások