StarBlog

Kezdjük azzal, hogy mi is az a screen parancs, nos vagy kinézzük a manból vagy ha nem akarjuk, akkor mondom, hogy a Wikipédia szerint:

A screen egy teljesképernyős ablakkezelő ami képes a fizikai terminálokat több (általában interaktív) processz között megosztani.

Na szóval kiváló nekünk, ha a háttérben szeretnénk futtatni valamit. Ott kezdődik, hogy vagy kiadjuk a screen parancsot (ekkor mintha kapnánk egy üres terminál ablakot egy parancssorral és elkezdhetünk dolgozni benne) vagy felparaméterezve elindítunk vele valamit rögtön a háttérben. Ha benn vagyunk egy ilyen futó ablakbank, akkor a CTRL + a, d (lenyomjuk a CRTL-t, majd nyomvatartás mellett az a-t, elengedjük az a-t és lenyomjuk a d-t is, ergo a CTRL végig nyomva marad) billentyűkombinációval tudunk kilépni belőle úgy, hogy közben az ablak és benne a folyamatok futnak tovább. Ha kiléptünk, akkor a screen -ls paranccsal tudjuk kilistázni, hogy milyen futó ablakaink vannak. Ha szeretnénk újra az előtérbe hozni egy adott ablakot, akkor az előbb kapott listából az ablak azonosítóját kell odaadunk a screen -r parancsnak. Már csal egy fontos dolog maradt, mégpedig a CTRL+d, amivel kilőhetjük az adott ablakot, ha már nincs szükségünk rá.